Hogyan keressük meg és jelentjük a megfelelő tevékenységeket

Módosítva ekkor Thu, 19 Jún ekkor: 10:14 DE

Ha most először számolod ki CO₂-kibocsátásodat, vagy csoportszintű szénlábnyomhoz járulsz hozzá, felmerülhet a kérdés, mely tevékenységek relevánsak. Íme néhány tipp. A cikk végén láthatod, hogyan adhatod hozzá ezeket a Daato-ban:


Melyek a releváns tevékenységek?

Amikor először számolod ki szénlábnyomod a GHG Protokoll szerint, azokra a kategóriákra, scope-okra és tevékenységekre fókuszálj, melyek jelentősen hozzájárulnak a vállalatod kibocsátásához, vagy könnyen mérhetők. Íme egy áttekintés:

1. Scope-ok a GHG-Protokoll szerint
A Greenhouse Gas (GHG) Protokoll a nemzetközileg elismert szabvány az üvegházhatású gázok mérésére és jelentésére. A Daato CO₂-elszámolása is ehhez igazodik. Az emissziókat három scope-ra osztják, hogy egyértelmű és összehasonlítható struktúrát kapjunk. A Scope 1, 2 és 3 a vállalat értékláncának különböző kibocsátási forrásait fedi le. Míg a Scope 1 és 2 jelentése kötelező, a Scope 3 sok esetben önkéntes – mégis számos cég számára itt a legnagyobb a kibocsátáscsökkentés lehetősége.


Scope 1: Közvetlen kibocsátások
A Scope 1 magában foglal minden közvetlen kibocsátást, amely a vállalaton belüli tevékenységekből származik. Ilyenek a helyszíni fűtési rendszerek, generátorok és fosszilis tüzelőanyagú (például földgáz vagy dízel) üzemelő gyártóegységek kibocsátásai. A vállalat tulajdonában álló, benzinnel vagy dízellel működő teherautók és targoncák is ide tartoznak.

Az ipari folyamatokból vagy hűtőközegekből eredő szökő kibocsátások is ebbe a kategóriába esnek. Például a vegyipari és acélgyártás során a gyártási folyamat közben közvetlenül keletkező kibocsátások. A légkondicionáló vagy ipari hűtőrendszerrel rendelkező vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy a hűtőközeg szivárgása üvegházhatású gázokat (például F-gázokat) bocsáthat ki.

A Scope 1 adatgyűjtés általában közvetlen méréseken alapul (pl. üzemanyag-fogyasztás-mérők), vagy a gyártóberendezések és a flotta használata alapján becsült értékeken.


Scope 2: Közvetett kibocsátások vásárolt energiából
Míg a Scope 1 a vállalat által közvetlenül okozott kibocsátásokat fedi le, a Scope 2 a vásárolt energia közvetett kibocsátásait számolja. Ide tartozik az elektromos áram, távfűtés, távhűtés és gőz, amely a gyártóüzemek, irodák vagy raktárak működtetéséhez szükséges.

Bár ezek a kibocsátások nem közvetlenül a vállalaton belül keletkeznek, mégis hozzá vannak rendelve, mivel a vásárolt energia előállításából származnak. A Scope 2 kibocsátások CO₂-lábnyoma erősen függ az energiaforrástól. A szénalapú erőművekből származó áram magasabb kibocsátást eredményez, mint a megújuló forrásból származó áram.

A Scope 2 adatait általában az áram- és energiaszámlákból gyűjtik, amelyek a teljes fogyasztást mutatják. A pontosabb számításhoz alkalmazhatók kibocsátási tényezők, amelyek megmutatják, hány kg CO₂ keletkezik kilowattóránként. Ezeket a tényezőket gyakran az energiaszolgáltatóktól vagy hivatalos környezeti statisztikákból lehet beszerezni.

A GHG Protokoll előírja, hogy a vállalatoknak a Scope 2-ről hely alapú (location-based) és piaci alapú (market-based) számításokat is be kell jelenteniük, ha piaci adatok rendelkezésre állnak. Piaci alapú információ hiányában a hely alapú számítás is elegendő.

  • A hely alapú módszer a vállalat helyén működő hálózati átlagos kibocsátási tényezőket használja. Ez tükrözi a régió vagy ország áramtermelésének összetételét.

  • A piaci alapú módszer figyelembe veszi a ténylegesen megvásárolt energiaforrásokat (GoO, zöld tarifák, PPA) amennyiben azokról konkrét információk állnak rendelkezésre.


Scope 3: Egyéb közvetett kibocsátások
A Scope 3 minden más közvetett kibocsátást magában foglal, amely a vállalat értékláncán belül keletkezik, de közvetlen ellenőrzésen kívül esik. Ezek az emissziók két fő csoportba sorolhatók:

  • Upstream kibocsátások: A termékek vállalathoz érkezése előtti kibocsátások (beszerzett alapanyagok gyártása és szállítása, üzleti utazások, munkavállalók ingázása). Az alkalmazott gépek, számítógépek vagy épületek gyártásának kibocsátásai is ide tartoznak.

  • Downstream kibocsátások: A termékek vállalat elhagyása utáni kibocsátások (elosztás vásárlóknak, fogyasztói használat, élettartam végi kezelés). Különösen az autóiparban vagy az elektronikai iparban fontosak, ahol a használat során keletkezik a több CO₂.

A Scope 3 adatgyűjtés nagy kihívást jelent, mivel beszállítói adatokra, piackutatásokra és életciklus-értékelésekre támaszkodik. Mégis egyre nagyobb hangsúlyt kap, mert gyakran a legnagyobb részt képviseli a vállalat teljes kibocsátásából.

Forrás: https://ghgprotocol.org/sites/default/files/ghgp/standards_supporting/Diagram%20of%20scopes%20and%20emissions%20across%20the%20value%20chain.pdf


2. Tevékenységek – Kulcspéldák a kezdéshez
A strukturált CO₂-elszámolás a legfontosabb kibocsátási források célzott elemzésével kezdődik. Fontos priorizálni a legnagyobb kibocsátási potenciállal bíró területeket és azonosítani a pontos számításhoz szükséges meglévő adatforrásokat.


Energiafogyasztás (Scope 2)
Az energiafogyasztás az egyik legkézzelfoghatóbb és legjobban dokumentált kibocsátási forrás, ideális kiindulópont a CO₂-elszámoláshoz.

✅ Elemzési lépések:

  • Gyűjtsd össze az elmúlt 12 hónap áram- és gázszámláit a teljes fogyasztás felméréséhez.

  • Ellenőrizd a fosszilis energiahordozók arányát az árammixben az energiaszolgáltató vagy nemzeti adatbázisok alapján.

  • Határozd meg a helyi CO₂-kibocsátási tényezőket az áram- és hőfogyasztás pontos kiszámításához.

ℹ️ Több telephely esetén külön-külön elemezd mindegyik helyi árammixet.
ℹ️ Gondoskodj róla, hogy a Scope 2 kibocsátásokat hely alapú és piaci alapú módszerrel is jelenthesd. A GHG Protokoll előírja a kettős jelentést, ha piaci adatok elérhetők. Az eszköz mindkét értéket kezeli duplázás nélkül.


Járművek és mobilitás (Scope 1 / 3)
A vállalati mobilitás különböző kibocsátásokat generál, beleértve a vállalati járművek közvetlen kibocsátását (Scope 1) és az alkalmazottak utazásából, logisztikából származó közvetett kibocsátásokat (Scope 3).

✅ Elemzési lépések:

  • Rögzítsd a vállalati járművek üzemanyag-fogyasztását a Scope 1 kibocsátás kiszámításához.

  • Elemezd az üzleti utak kibocsátását (repülő, vonat, céges autó) a Scope 3-hoz.

  • Felmérd az ingázási szokásokat belső felmérések vagy mobilitási adatok alapján. Városi környezetben a tömegközlekedés vagy kerékpáros programok népszerűsítése jelentősen csökkentheti a kibocsátást.

ℹ️ A benzines és dízel járművek közvetlen égésük miatt a Scope 1-be tartoznak, míg az elektromos járművek töltése a vásárolt áram miatt a Scope 2-ben jelenik meg.


Gyártás és folyamatok (Scope 1 / 3)
A gyártás gyakran a legnagyobb kibocsátási arányt képviseli, különösen energiaigényes gépek vagy erőforrás-igényes folyamatok esetén. Ezek a kibocsátások lehetnek közvetlenek (Scope 1) fosszilis tüzelőanyag használat miatt, vagy közvetettek (Scope 3) a beszállítói lánc tevékenységei révén.

✅ Elemzési lépések:

  • Vizsgáld meg a gépek és berendezések energiaforrásait és fogyasztását.

  • Elemezd az alapanyagok és fogyóeszközök használatát a Scope 3 kibocsátások megértéséhez.

  • Azonosítsd a hűtőközeg vagy egyéb ipari gáz szivárgásokat, mert nagy globális felmelegedési potenciállal bírnak.

ℹ️ Ha erősen kibocsátó folyamatokat üzemeltetsz, egy életciklus-elemzés (LCA) segíthet a teljes környezeti hatás feltárásában és célzott csökkentési intézkedések kidolgozásában.


Logisztika és ellátási lánc (Scope 3)
A vállalati kibocsátások jelentős része a telephelyen kívül keletkezik, különösen a szállítás, elosztás és ellátási lánc tevékenységeiben.

✅ Elemzési lépések:

  • Gyűjts adatokat a termékek szállításáról, beleértve a beszállítók és forgalmazók szállítmányait.

  • Számítsd ki a kibocsátást a szállítás módja (kamion, hajó, repülő, vasút) szerint, standard kibocsátási tényezőkkel.

ℹ️ Vonj be beszállítókat a jelentési folyamatba; ők kulcsfontosságú adatokat és dokumentumokat nyújthatnak a pontosság növeléséhez.


Hulladékgazdálkodás (Scope 3)
A termelési kibocsátások mellett a hulladékkezelés is jelentősen befolyásolja a vállalat CO₂-lábnyomát. A hulladék égetése vagy lerakása üvegházhatású gázokat szabadít fel, ezért a hatékony hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú a kibocsátáscsökkentésben.

✅ Elemzési lépések:

  • Kövesd nyomon a hulladék mennyiségét és kezelési módját (újrahasznosítás, komposztálás, lerakó).

  • Értékeld a hulladék értékesíthető erőforrássá alakításának vagy a hulladékkeletkezés csökkentésének lehetőségeit.

ℹ️ Használd a hulladékkezelési szerződések, belső nyilvántartások és szolgáltatói jelentések adatait, hogy meghatározd, mennyi hulladék kerül újrahasznosításra, égetésre vagy lerakásra. Alkalmazd pontosan a kibocsátási tényezőket minden kezelés esetén a reális CO₂-mérleg érdekében.


3. Hogyan oldjuk meg ezt a Daato-ban?

A tevékenységek hozzáadása Daato-ban két szinten történhet:

  1. Központilag, minden egység számára egyszerre (standard tevékenységek beállítása)

  2. Egység szintjén egyénileg (adatok rögzítése)

Adminisztrátorként egy sablont hozhatsz létre minden egység számára standard tevékenységekkel, így egységes struktúrát biztosítva. Az egységeknél a felelős munkatársaknak csak az értékeket (pl. áramfogyasztás) kell megadniuk vagy a dokumentumokat feltölteniük. Ezen túlmenően Adminok és Egységvezetők is hozzáadhatnak tevékenységeket az egység szintjén egyéni kiegészítésekhez. Kezdéskor sablon definiálása nélkül is felvihetők tevékenységek.


További útmutatás és hasznos sablonok ebben a cikkben találhatók.

Daato-ban használhatod a Climatiq adatbázist (Intelligent Search), vagy létrehozhatsz egyéni tevékenységeket saját kibocsátási tényezőiddel. Az Intelligent Search használatához keresd meg a megfelelő tevékenységet, és Daato több kritérium alapján segít:

  • Activity Name (név, kötelező)

  • Sector (ágazat, választható)

  • Category (kategória, választható)

  • Region (régió, választható)

  • Type of Measurement (mérés típusa, választható)

Ha nem találod a megfelelő tevékenységet, próbálj meg egy másik régiót választani (ország, kontinens vagy globális), ahol elérhető kibocsátási tényező.

A GHG Protokoll javasolja, hogy a legjobb elérhető adatokat használd, még ha nem is tökéletes illeszkedésűek.

A második lépésben add meg a fogyasztásodat vagy intenzitásodat, amelyet a kiválasztott tényezővel megszoroz a rendszer.

Ha már rendelkezel konkrét tényezővel egy tevékenységhez, egyéni tevékenységet hozhatsz létre az adatok beviteléhez.

Hasznosnak találta a cikket?

Nagyszerű!

Köszönjük visszajelzését

Sajnáljuk, hogy nem tudtunk segíteni

Köszönjük visszajelzését

Tudassa velünk hogyan javíthatnák ezen a cikken!

Válasszon ki legalább egy okot
CAPTCHA hitelesítés szükséges.

Visszajelzés elküldve

Köszönjük közreműködését és megpróbljuk a cikket kijavítani