A kettős lényegesség értékelésének folyamata a Daato rendszerében

A Daato rendszerben történő kettős lényegességi értékelés folyamata az ESRS szabványokon és az EFRAG által kiadott „Implementation Guidance for the Double Materiality assessment” dokumentumon alapul. A cél az, hogy a vállalatok képesek legyenek a kulcsfontosságú témák értékelésére a hatások, kockázatok és lehetőségek szempontjából, valamint belső és külső érintettek bevonásával. Az alapot az ESRS AR 16-ban meghatározott lényeges témák listája adja, ugyanakkor a vállalatok hozzáadhatnak egyedi, cégspecifikus témákat is. A folyamat eredménye egy átfogó kép az összes lehetséges vállalati hatásról a környezetre („inside-out” nézőpont), valamint a környezet hatásáról a vállalatra („outside-in” nézőpont). 

1. lépés: A releváns érintettek meghatározása és súlyozása

Az érintettekkel való konzultáció az ESRS szerinti lényegességi elemzés részeként elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos képet kapjunk egy vállalat valós és potenciális hatásairól az emberekre és a környezetre. Ez lehetővé teszi a fenntarthatósági kérdések relevanciájának és sürgősségének megragadását az érintettek szemszögéből. A folyamat átláthatóságot biztosít, és elősegíti a vállalati fenntarthatósági stratégiák és célok folyamatos fejlesztését azáltal, hogy az érintettek véleménye meghallgatásra kerül és figyelembe van véve. Az érintettek bevonása nemcsak a hatások azonosítása és értékelése szempontjából alapvető, hanem növeli a fenntarthatósági jelentés hitelességét és elfogadottságát is.

A Daato lehetőséget biztosít arra, hogy a rendszerben eltároljuk a belső és külső érintetti csoportokat, illetve egyedi érintetteket, hozzárendeljünk hozzájuk konkrét fenntarthatósági témákat, valamint az ezekhez tartozó súlyokat. A rendszer azt is dokumentálja, hogy az érintettek mely szervezethez tartoznak, és milyen kapcsolatban állnak a vállalattal. Az eltárolt érintettek és csoportok bevonhatók kérdőívekbe, és felhasználhatók a fenntarthatósági témák, hatások, kockázatok és lehetőségek értékelésére.

2. lépés: A hosszú listáról a közepes listára – releváns témák kiválasztása

A lényegességi elemzés kiindulópontja a releváns fenntarthatósági témák listájának meghatározása, amelyeket a kettős lényegesség értékelése során figyelembe kell venni. A Daato rendszerében ez a „Scope” lépésben történik. Alapértelmezésként a Daato megjeleníti az ESRS 1 AR 16-ban szereplő fenntarthatósági témák listáját, környezeti, társadalmi és irányítási kategóriák, illetve ESRS szabványok szerint csoportosítva. A felhasználó a kapcsoló használatával megjelölheti a nem releváns témákat, és indokolást fűzhet hozzájuk. Ugyanakkor lehetőség van vállalatspecifikus vagy iparági témák hozzáadására is.

3. lépés: A releváns hatások, kockázatok és lehetőségek meghatározása

A megmaradó fenntarthatósági témákat egyenként értékelik és rangsorolják a kettős lényegesség elve alapján – mind a „hatáslényegesség” („inside-out”), mind a „pénzügyi lényegesség” („outside-in”) nézőpontjából.

A Daato rendszerében ez a következőképpen történik:

Először, a korábban meghatározott témákhoz hozzárendelésre kerülnek a releváns hatások, kockázatok és lehetőségek (IRO – Impacts, Risks, Opportunities). A rendszer javaslatokat kínál ezekre vonatkozóan, amelyeket a felhasználónak kell felülvizsgálnia és kiegészítenie.

Másodszor, az IRO-k értékelése a következő pontozási logika szerint történik:

Hatáslényegesség

Egy hatás, például a CO₂-kibocsátás upstream ellátási láncbeli nyersanyag-kitermelésből eredő hatása esetén különféle részleteket kell megadni, például:

• Hol keletkezik a hatás (teljes vállalat, egyes leányvállalatok, ellátási lánc egy része),

• Pozitív vagy negatív hatásról van-e szó,

• Valós vagy potenciális hatásról van-e szó,

• Kapcsolódik-e emberi jogok megsértéséhez,

• Az időkeret.

Ezek alapján a felhasználó értékeli:

• Amplitúdó (Scale)

• Hatókör (Scope)

• Visszafordíthatatlanság (Irreversibility)

• És adott esetben a bekövetkezés valószínűsége (Likelihood)

A Daato ezután kiszámítja a hatás lényegességi szintjét.

Valós pozitív hatás

A valós hatás lényegessége egyben annak súlyossága is. Ez a következőkből áll:

• Amplitúdó

• Hatókör

Lényegesség (= Súlyosság) = (Amplitúdó + Hatókör) / 2

Valós negatív hatás

A súlyosság itt:

• Hatókör

• Amplitúdó

• Visszafordíthatatlanság

Súlyosság = (Amplitúdó + Hatókör + Visszafordíthatatlanság) / 3

Potenciális pozitív hatás

A lényegességet kiegészíti a valószínűség. A súlyosság és a valószínűség egyenlő súlyt kap.

Súlyosság = (Amplitúdó + Hatókör) / 2
Lényegesség = (Valószínűség + Súlyosság) / 2

Potenciális negatív hatás

A súlyosság:

• Amplitúdó

• Hatókör

• Visszafordíthatatlanság

Súlyosság = (Amplitúdó + Hatókör + Visszafordíthatatlanság) / 3

Lényegesség = (Valószínűség + Súlyosság) / 2

Emberi jogokat érintő negatív potenciális hatások esetén a valószínűség kisebb súlyt kap:

Lényegesség = (Valószínűség + Súlyosság × 2) / 2

Az alábbi kérdőív szolgál az hatások értékeléséhez:

1. Azonosított hatás neve.

2. Kérjük, írja le a hatást, és magyarázza el, hogyan kapcsolódik a stratégiájához és üzleti modelljéhez, vállalata tevékenységeihez, üzleti kapcsolataihoz és érintettjeihez.

3. Ez a hatás a vállalat vagy bármely leányvállalata közvetlen hatása, vagy az értékláncban keletkező hatás? (Több válasz is választható)

   1. Vállalat

   2. Egy vagy több leányvállalat

   3. Értéklánc

4. A válasz függvényében:

   1. Ha „Vállalat” – folytassa a kitöltést a szokásos menet szerint

   2. Ha „Egy vagy több leányvállalat” → Kérjük, válassza ki, melyik leányvállalat(ok)

   3. Ha „Értéklánc” → Kérjük, válassza ki, az értéklánc melyik részére vonatkozik: „Upstream” vagy „Downstream”

5. Amennyiben szükséges a hatás megfelelő megértéséhez, kérjük, jelezze, hogy az alábbiak valamelyikéhez kapcsolódik-e:

   1. Országok, ha az anyagi hatás jelentősen eltér az egyes országok között, és ha az információ magasabb szintű összesítése elfedné a lényeges hatásokra vonatkozó információkat;

   2. Jelentős telephely vagy jelentős eszköz, ha az anyagi hatások nagymértékben függenek egy konkrét helyszíntől vagy eszköztől.

6. Részt vettek-e az érintett felek vagy képviselőik (például alkalmazottak vagy szakszervezetek), továbbá a fenntarthatósági jelentés felhasználói vagy más szakértők a lényeges hatás azonosításában és értékelésében, illetve adtak-e visszajelzést vagy javaslatot a vállalat megállapításaira vonatkozóan, és ha igen, hogyan?

7. Ez egy emberi jogi vonatkozású hatás vagy sem?

8. A hatás negatív vagy pozitív?

9. A hatás tényleges vagy potenciális?

10. Időkeret.

11. Amplitúdó (Scale).
    1. Mekkora az azonosított hatás amplitúdója?
         2. Kérjük, indokolja meg választását.

12. Hatókör (Scope).
    1. Mi az azonosított hatás hatóköre?
         2. Kérjük, indokolja meg választását.

13. Visszafordíthatatlanság (Irremediability).
    1. Milyen mértékben lehetséges az érintetteket / a környezetet visszaállítani legalább a hatás előtti állapothoz hasonló helyzetbe?
         2. Kérjük, indokolja meg választását.

14. A hatás valószínűsége (Likelihood of the impact).
    1. Milyen valószínűséggel következik be a hatás?
         2. Kérjük, indokolja meg választását.

A fenntarthatósági szempont lényegességének összesített kiszámítása:

A teljes téma lényegességi foka az azonosított hatások alapján a következőképpen kerül kiszámításra:

• Ha legalább egy hatás nagyon magas, akkor a téma lényegessége nagyon magas.

• Ha legalább egy hatás magas, és nincs olyan hatás, amely nagyon magas, akkor a téma lényegessége magas.

• Ha legalább egy hatás közepes, és nincs sem nagyon magas, sem magas hatás, akkor a téma lényegessége közepes.

• Ha legalább egy hatás alacsony, és nincs sem nagyon magas, sem magas, sem közepes hatás, akkor a téma lényegessége alacsony.

• Ha minden hatás nagyon alacsony, akkor a téma lényegessége nagyon alacsony.

Pénzügyi lényegesség:

Amikor egy kockázat vagy lehetőség kerül hozzáadásra – például megnövekedett költségek a CO₂-árképzés miatt –, különböző részleteket kell megadni, mint például a bekövetkezés valószínűsége és a várható pénzügyi hatás nagysága. A megadott információk alapján a Daato kiszámítja a kockázat vagy lehetőség lényegességét.

Kockázat / Lehetőség

A súlyosság – és így a kockázat vagy lehetőség lényegességi szintje – a valószínűség és a pénzügyi hatás értékelésének összeadásából adódik, kettővel elosztva:

Lényegesség = (Valószínűség + A várható pénzügyi hatás mértéke) / 2

A vonatkozó értékelési kritériumok a következők:

Az alábbi kérdőív a kockázatok / lehetőségek értékelésére szolgál:

1. Azonosított kockázat vagy lehetőség megnevezése.
2. Ez egy kockázat vagy egy lehetőség?

3. Kérjük, írja le a kockázatot / lehetőséget, és magyarázza el, hogyan van hatással vállalata üzleti modelljére, stratégiájára, pénzáramlására, pénzügyi teljesítményére, pénzügyi helyzetére, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférésére és a tőke költségére.

4. Amennyiben a kockázat / lehetőség megértéséhez szükséges, kérjük, jelezze, hogy az alábbiakhoz kapcsolódik-e:

• Országok, ha az anyagi kockázatok és lehetőségek jelentősen eltérnek az egyes országok között, és ha az információ magasabb szintű összesítése elfedné a hatásokkal kapcsolatos lényeges információkat;

• Jelentős telephely vagy eszköz, ha az anyagi kockázatok és lehetőségek nagymértékben függenek egy adott helyszíntől vagy eszköztől.

5. Az azonosított kockázat kapcsolódik egy korábban azonosított hatáshoz vagy függőséghez?

6. Időkeret.

7. Bekövetkezés valószínűsége.

• Milyen valószínűséggel következik be a kockázat / lehetőség?
• Kérjük, indokolja meg választását
  
  

8. A várható pénzügyi hatások nagysága.

• Mekkora a várható pénzügyi hatása az azonosított kockázatnak / lehetőségnek?
• Kérjük, indokolja meg választását.

A fenntarthatósági szempont pénzügyi lényegességének összesített kiszámítása:

A téma lényegességi szintje a hozzáadott kockázatok és lehetőségek alapján a következőképpen kerül kiszámításra:

• Ha legalább egy kockázat vagy lehetőség nagyon magas, akkor a téma nagyon magas lényegességű.

• Ha legalább egy kockázat vagy lehetőség magas, és nincs nagyon magas, akkor a téma magas lényegességű.

• Ha legalább egy kockázat vagy lehetőség közepes, és nincs sem magas, sem nagyon magas, akkor a téma közepes lényegességű.

• Ha legalább egy kockázat vagy lehetőség alacsony, és nincs sem közepes, sem magas, sem nagyon magas, akkor a téma alacsony lényegességű.

• Ha minden kockázat és lehetőség nagyon alacsony, akkor a téma nagyon alacsony lényegességű.

4. lépés: A lényegességi küszöb meghatározása és az eredmények megjelenítése

Az utolsó lépésben az értékelés eredményei különféle formában kerülnek bemutatásra, például mátrixként vagy IRO-táblázatként. Itt az eredmények szükség esetén ismét módosíthatók, például ha a vezetőségi szintű felülvizsgálat után indokolt változtatásokban állapodnak meg. Ezeket az auditálás céljából dokumentálni kell.

Miután a vállalatra szabott lényegességi küszöbérték meghatározásra került, a lényegességi elemzés eredménye a „lényeges témák” listája lesz – ez az úgynevezett „rövid lista” (short list). Ez képezi az alapját azoknak az adatoknak, amelyeket az adott témához kapcsolódó ESRS alapján jelenteni kell.

Kinek szól a kettős materialitás elemzéséről készült jelentés, és hogyan használható fel?

• Kik a jelentés elsődleges célcsoportjai?

• Milyen célokra használható fel a jelentés (például auditálás, belső dokumentáció, stratégiai döntéstámogatás)?

• Hogyan segíti a jelentés:

  • a szabályozási megfelelés ellenőrzését (revizorok és ellenőrök számára)?

  • a fenntarthatósági témák átláthatóságát (vállalatok és fenntarthatósági felelősök számára)?

  • a vállalat fenntarthatósági kockázatainak és lehetőségeinek megértését (befektetők és érintettek számára)?

  • a vállalaton belüli osztályok (pl. megfelelés, stratégia, fenntarthatóság) döntéshozatalát?

Hogyan történik a kockázatok és lehetőségek (IRO) értékelésének kerekítése?

• Milyen szabály szerint történik az értékek kerekítése az IRO-értékelés során?

• Mi történik egy 4,50-es értékkel?

• És mi a helyzet a 4,51-es vagy annál nagyobb értékekkel?