A CSRD és az ESRS szabványok – mit, kiknek, mikor?

Az ESRS szabványokat az EU-n belüli fenntarthatósági jelentések nagyobb egységességének és összehasonlíthatóságának érdekében hozták létre. Bevezetésük előtt a fenntarthatósági jelentések tartalma, részletessége és minősége jelentős mértékben eltért egymástól, ami megnehezítette az érintettek számára a vállalatok teljesítményének értékelését és összehasonlítását. Az ESRS ezeket a következetlenségeket hivatott megszüntetni egy egységes jelentési keretrendszerrel, amely tükrözi az EU fenntarthatósági céljait, és illeszkedik a nemzetközi jelentéstételi kezdeményezésekhez.

Az ESRS szabványok átfogó és tematikus szabványokra oszlanak. Az átfogó szabványok tartalmazzák az alapvető elveket és általános követelményeket, amelyek minden vállalatra vonatkoznak, míg a tematikus szabványok olyan konkrét fenntarthatósági témákat érintenek, mint például a klímaváltozás, a biológiai sokféleség vagy a társadalmi jólét. Ezek a szabványok támaszkodnak egyéb jogszabályi keretekből és szabványokból származó adatokra is, például az EU Taxonómia vagy a GHG protokoll alapján.

Kiknek kell jelenteni, és mikor?

A CSRD tervezett bevezetése értelmében minden EU-ban tőzsdén jegyzett vállalatnak (kivéve a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozásokat) 2029-ig, minden nagy magánvállalkozásnak pedig 2025-ig kell megfelelnie. Emellett az EU-n kívül alapított, de EU-s szabályozott piacokon jegyzett vállalatokra, valamint az EU-n kívüli vállalatok európai leányvállalataira is vonatkozni fog. A CSRD minden nagyvállalatra 2026-tól lesz kötelező. Egy vállalat nagyvállalatnak számít, ha az alábbi három feltételből legalább kettő teljesül:

• 50 millió eurónál magasabb árbevétel

• 25 millió eurót elérő vagy meghaladó mérlegfőösszeg

• Több mint 250 alkalmazott

A részletes ütemterv áttekintése a következő: